Gyújtótrafó és gyertyák állapota rángató motornál

Kevés dolog bizonytalanítja el jobban a vásárlót, mint egy motor, ami gyorsításkor megrángja magát, üresjáraton pedig remeg. A jelenség mögött sokszor a gyújtási rendszer áll, azon belül is a gyújtótrafó és a gyertyák, amelyek a szikrát a hengerbe juttatják. A jó hír, hogy ezek gyakran kereshető és nem is a legdrágább hibák, a rossz hír, hogy egy tartós gyújtáskimaradás a katalizátort is tönkreteheti. Ebben az írásban megmutatom, hogyan ismeri fel a gyújtási bajt, mit árulnak el a gyertyák, és hogyan tesztelheti a motort vásárlás előtt.

Mit jelent, ha rángat a motor?

A rángatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy több hengerben kimarad a rendes égés, amit gyújtáskimaradásnak nevezünk. Ilyenkor az adott hengerben nem gyullad be a keverék, vagy nem megfelelő időben ég el, így a motor egyenetlenül jár. A jelenség üresjáraton remegésként, terhelés alatt pedig rándulásként, teljesítményhiányként jelentkezik. A vezető azt érzi, hogy az autó nem húz egyenletesen, hanem meg-megakad, különösen gyorsításkor vagy emelkedőn.

A gyújtáskimaradásnak több oka lehet, de a leggyakoribbak a gyújtási rendszerhez kötődnek. A gyertya elhasználódhat vagy elszennyeződhet, a gyújtótrafó meggyengülhet vagy teljesen kieshet, a gyújtókábel pedig megrepedhet és átüthet. Emellett a befecskendezés, a szívórendszer levegőszivárgása vagy a kompresszió hiánya is okozhat hasonló tünetet. Épp ezért a rángatásnál nem elég tippelni, hanem be kell határolni, melyik henger és melyik rendszer okozza a bajt.

A tünet súlyossága sokat elárul a hiba jellegéről. Az alkalmi, terhelés alatt jelentkező rándulás jellemzően egy gyengülő trafóra vagy egy kopott gyertyára utal, ami még nem esett ki teljesen. A folyamatos, üresjáraton is érezhető erős rángatás egy teljesen kiesett hengert sejtet. Ha közben a motorhiba lámpa villog, az aktív, folyamatos gyújtáskimaradást jelez, ami a legkomolyabb, mert ilyenkor égetlen üzemanyag jut a kipufogórendszerbe.

A gyújtási rendszer felépítése: trafó, gyertya, kábel

A gyújtási rendszer feladata, hogy a megfelelő pillanatban erős szikrát adjon a hengerben lévő keveréknek. Ehhez a fedélzeti alacsony feszültséget a gyújtótrafó, más néven gyújtótekercs alakítja át több tízezer voltos nagyfeszültséggé. Ez a nagyfeszültség jut el a gyertyához, amelynek elektródái között átugrik a szikra, és begyújtja a keveréket. A folyamatot a motorvezérlés hangolja össze a befecskendezéssel, hengerenként pontos időzítéssel.

A megoldás típusa a motor korától és felépítésétől függ. A régebbi autókban egyetlen gyújtótrafó és egy elosztó juttatta el a szikrát a gyertyákhoz, gyújtókábeleken keresztül. A modern motorok többségén hengerenként külön gyújtótrafó ül közvetlenül a gyertyán, ezt hívják gyertyapipás vagy egyedi trafós megoldásnak, amelynél nincs külön gyújtókábel. Vannak közbülső változatok is, ahol egy trafóblokk lát el több hengert, kábeleken keresztül, ezért a felépítést mindig a konkrét motornál kell megnézni.

A felépítés ismerete a hibakereséshez elengedhetetlen. A hengerenként külön trafóval szerelt motoroknál egyetlen gyenge trafó egy hengert érint, a másik oldalról viszont könnyű a hibás darabot körülhatárolni és cserélni. A közös elosztós vagy kábeles rendszereknél a gyújtókábel és a pipa is hibaforrás lehet, mert ezek megrepedhetnek, és nyirkos időben átütnek. A gyertyák állapota mindkét rendszernél kulcsfontosságú, mert a kopott vagy szennyezett gyertya a legjobb trafó mellett is kimaradást okoz.

A gyújtótrafó hibája és tünetei

A gyújtótrafó feladata a nagyfeszültség előállítása, és ha ez meggyengül, a szikra is gyengül vagy elmarad. A trafó belső tekercselése az idővel és a hővel öregszik, a szigetelése átüthet, ami hol jelentkező, hol eltűnő gyújtáskimaradáshoz vezet. Jellemző, hogy a hiba terhelés alatt, gyorsításkor a legszembetűnőbb, mert ekkor a legnagyobb a feszültségigény. Meleg motornál a gyengülő trafó gyakran rosszabbul viselkedik, mert a hő tovább rontja a szigetelést.

A trafóhiba tünetei jól felismerhetők, ha tudja, mire figyeljen. A motor terhelés alatt megrándul, teljesítménye visszaesik, üresjáraton remeghet, és nőhet a fogyasztás. A motorhiba lámpa felgyulladhat, villogása pedig aktív gyújtáskimaradást jelez. Sok esetben a hiba egyetlen hengert érint, ezért a rándulás egyenletes terhelésnél is vissza-visszatér, mégpedig mindig ugyanolyan jelleggel. A hidegindítás után a tünet néha erősebb, majd bemelegedve enyhül, vagy épp fordítva.

A gyújtótrafó a modern motorokon jellemzően cserés alkatrész, nem javítható. Mivel több henger esetén több trafó dolgozik, gyakran felmerül, hogy csak a hibásat, vagy egyszerre az összeset érdemes-e cserélni. Ha a trafók egyszerre, azonos korúak, sokan preventíven mind lecserélik, mert ha az egyik elfáradt, a többi sincs messze tőle. Vásárláskor a lényeg annak megállapítása, hogy fennáll-e trafóhiba, mert ez egy behatárolható, jellemzően mérsékelt költségű javítás, de a katalizátort védeni kell tőle.

A gyertyák: amit a színük és a hézaguk elárul

A gyújtógyertya a gyújtási rendszer legolcsóbb, mégis sokat eláruló eleme, mert a kicsavart gyertya elektródája a motor belső állapotát tükrözi. Az elektróda idővel elkopik, a szikraköz kitágul, és a szikra átugrásához egyre nagyobb feszültség kell, amit a trafó egy idő után nem tud biztosítani. A platina és irídium betétes gyertyák jóval tovább bírják, mint a hagyományos rézelektródásak, de ezek is elhasználódnak. A kopott, tág hézagú gyertya kimaradást okoz, különösen terhelés alatt.

A gyertya színe a keverék és az égés minőségéről árulkodik. A világosbarna, egyenletes elszíneződés az egészséges égés jele. Az olajos, nedves, fényes lerakódás olajfogyasztásra, kopott szelepszár-tömítésre vagy gyűrűkopásra utal, ami komolyabb háttérproblémát sejtet. A száraz, fekete, kormos gyertya túl dús keveréket jelez, a fehéredett, hólyagos elektróda pedig túl sovány keveréket vagy túlmelegedést. A gyertyák színe hengerenként eltérhet, ami segít behatárolni, melyik hengerrel van baj.

A gyertyák cseréje karbantartási feladat, amit gyári intervallum szerint kell elvégezni, típustól függő időközönként. Vásárláskor a gyertyák állapota kettős információt ad: egyrészt jelzi, mikor cserélték őket utoljára, másrészt a motor belső egészségéről is árulkodik. Egy olajos vagy erősen kormos gyertya nem pusztán cserét igényel, hanem a mögötte álló okot is meg kell keresni. Ezért egy rángató motornál a gyertyák kicsavarása és megnézése a hibakeresés egyik leggyorsabb, legolcsóbb lépése.

Diagnosztika: hengerenkénti kimaradás és a trafócsere-teszt

A modern motorvezérlés folyamatosan figyeli az égést, és hengerenként számolja a gyújtáskimaradásokat. Ezt az adatot a diagnosztika ki tudja olvasni, így nem kell találgatni, melyik hengerrel van baj. Az általános kimaradás kódja jellemzően a P0300, a hengerspecifikus kódok pedig a P0301-től folytatódnak, ahol az utolsó számjegy a henger sorszáma. Ha a számláló egyetlen hengernél ugrik meg, a hiba oda lokalizálódik, ami nagyban leszűkíti a lehetséges okokat.

A hengert azonosítva jön a klasszikus trafócsere-teszt, ami olcsón és gyorsan ad választ. A gyanús henger gyújtótrafóját átteszik egy másik, jól működő henger helyére, majd újra megnézik, hova vándorolt a kimaradás. Ha a hiba követi a trafót az új hengerre, akkor a trafó a bűnös, ha viszont az eredeti hengeren marad, akkor a gyertya, a kábel, a befecskendező vagy a kompresszió a gyanús. Ez az egyszerű csere sok felesleges alkatrészvásárlástól óv meg.

A gyújtási hiba elkülönítéséhez az élő adatok is segítenek, mert nem minden rángatás gyújtáskimaradás. A diagnosztika megmutatja a keverékkorrekció értékeit, a lambdaszonda jelét és a befecskendezési adatokat, amelyekből kiderülhet, hogy nem inkább a levegő- vagy üzemanyagellátással van-e baj. A kompresszió méréssel a mechanikai ok is kizárható vagy megerősíthető. Így a rángatás oka nem tippelés, hanem mérés alapján derül ki, ami vásárlás előtt különösen fontos, mert eltérő a javítás költsége.

Miért nem mindegy, meddig hagyják így a motort?

A gyújtáskimaradás nem csak kényelmi kérdés, mert a következményei tovagyűrűznek. A kihagyó hengerből égetlen üzemanyag jut a kipufogórendszerbe, ott pedig a katalizátorban ég el, ami túlhevíti és tönkreteheti azt. A katalizátor pótlása nagyságrendekkel drágább, mint néhány gyertya vagy egy trafó, ezért a látszólag apró gyújtási hiba halogatása komoly kárhoz vezethet. A villogó motorhiba lámpa épp ezt az akut veszélyt jelzi, ezért ilyenkor kímélni kell a motort.

A tartós kimaradásnak más ára is van, ami a fogyasztásban és a járáskultúrában jelentkezik. A rosszul égő motor több üzemanyagot fogyaszt, a remegés pedig a felfüggesztéseket és a gyújtási rendszer többi elemét is terheli. A nedvesség, ami a rossz trafón vagy kábelen átüt, idővel a szomszédos alkatrészeket is érinti, így egy elhanyagolt gyújtási hiba lassan bővül. Ezért egy rángató motort sosem szabad hosszan, javítás nélkül használni, még ha a tünet enyhének is tűnik.

Fontos ugyanakkor kellő súlyt adni a hibának, sem többet, sem kevesebbet. A gyújtási eredetű rángatás gyakran behatárolható és mérsékelt költséggel javítható, ha időben felismerik, ezért nem feltétlenül dobja a kocsit. A gond akkor van, ha a rángatás mögött nem gyújtás, hanem kompresszió- vagy befecskendezési hiba áll, mert az drágább lehet. Vásárláskor épp ezért a cél az ok pontos tisztázása, mert egy trafócsere és egy hengerfej-felújítás között óriási a különbség.

Hogyan tesztelje a gyújtást vásárlás előtt?

A teszt a hidegindítással kezdődik, ezért kérje, hogy az autót Ön előtt, hidegen indítsák be. Figyelje, egyenletesen jár-e a motor az első pillanatoktól, vagy remeg, köhög, esetleg füstöl. Hallgassa az üresjáratot: az egyenetlen, hullámzó fordulatszám és a remegés gyújtáskimaradásra utalhat. A motorhiba lámpát is nézze, mert a villogása aktív kimaradást jelez, a folyamatos világítása pedig tárolt hibát, amit ki kell olvasni.

A próbaúton terhelés alá kell vinni a motort, mert a gyújtási hibák jellemzően ilyenkor jönnek elő. Gyorsítson erőteljesen, menjen fel emelkedőn, és figyelje, van-e rándulás, teljesítményhiány vagy megakadás. A terhelés alatt jelentkező, majd enyhülő rángatás gyengülő trafóra vagy kopott gyertyára utalhat. Jegyezze meg, milyen körülmények között jelentkezik a tünet, mert ezt a diagnosztika során célzottan lehet ellenőrizni a hengerenkénti kimaradás-számláló alapján.

A biztos diagnózishoz azonban műszer és tapasztalat kell, mert a rángatás oka többféle lehet. A Gépjárműellenőrzés szakemberei a helyszínen, Budapesten és Pest vármegyében kiolvassák a hengerenkénti gyújtáskimaradásokat, megnézik a keverékkorrekció és a lambdaszonda értékeit, és szükség esetén a gyertyák állapotát is felmérik. Így kiderül, egy olcsó trafócsere, vagy egy komolyabb motorhiba áll-e a tünet mögött. Ha egy rángató motorral találkozik, és tudni szeretné, mibe kerül a javítás, hívja a +36 30 676 6916-os számot, ahol a felmérés 29 990 forinttól indul.

Külső szakmai forrás a témához: auto motor und sport - tesztek.